Pusztaszer
Weboldal
Pusztaszer minden magyar számára ugyanazt jelenti: a hét törzset, Árpád vezért, a honfoglalást, hazát, győzelmet, magyar sorsot. Hatalmas és egyszerű, ismert és világhíres, de el nem ismert! Ma már a valóság keveredik a legendával, de mindenképpen létező hely, ez a mi községünk.
\\\"896-ban az alpári csata diadala után Árpád vezér és hős vitézei a Gyümölcsény erdő mellett megpihentek. 34 napig maradtak, de addig sem tétlenkedtek. A vezér és nemesei elrendezték az országnak minden szokástörvényit, valamennyi jogát, megtartották az első országgyűlést.
Szerét ejtették az ország dolgának. A nép ezt a helyet Szer-nek nevezte el.\\\"
- tudjuk meg II. Béla királyunk névtelen jegyzőjétől, 1138-ban leírtak alapján. A legenda szerint, mielőtt \\\"Szer\\\"- pusztából a nemzetgyűlés eloszlott volna, a honfoglalást megörökítendő, a hét vezér emlékére hét halmot hordtak össze.
A hét halom:
1. Árpádhalom
2. Sáregyházihalom
3. Szárnyékhalom
4. Vesszőshalom
5. Kártyáshalom
6. Lukashalom
7. Császárné halma
-ma is áll a pusztaszeri síkon, de a terület többfelé tagolódott azóta. Mai tudásunk szerint azonban a halmok valószínűleg régebbi eredetűek, ezért akár állhatott is rajtuk a vezérek sátra.
A 24 000 holdas Szert, az idők során nevezték már Zernek, Szermezővárosnak is. A századok folyamán többször megsemmisült, azonban a sors különös kegyelméből mindig újjáépült. Tönkrevetette a tatárdúlás, a török uralom, 1638-ban nagy tűzvész pusztította és a földdel tette egyenlővé. 1640-ben újjáéledt, azóta Pusztaszer a terület neve.
Első tulajdonosa Ond vezér volt. Ő a sikeres harcok jutalmaként kapta Árpád vezértől. Majd a Bár-Kalán nemzetségből származó Kalán püspök birtokába került, aki a terület délkeleti (ma Ópusztaszer) részén felépíttette Szermonostorát. Ugyanebben az időben épült nyugaton Péter monostora, északon Pál monostora. A dokumentumok nem hangsúlyozzák, hogy Kalán püspök egy vagy három monostort építtetett, de mindenképpen három monostor védte Szer települést.
A XV. században Szer határa: Bökény, Ellés, Móna, Tőke, Körtvélyes.
A XVI. században: Péteri, Tömörkény, Ányás, Dóc, Sód, Sövényháza, Körtvélyes, Fark, Kovard, Serked, Algyő, Mindszent, Aranyos, Apar.
A történelem folyamán a tulajdonosok sokszor cserélődtek Ond vezértől a Bár-Kalán nemzetségen, a Szeri-Pósa családon, az Erdődyeken át a Pallavichiniekig. Állandóan jogviták nehezítették a tulajdonosok és Szer életét.
Egy pörös ügy 1642-ben kelt iratai tudomásunkra adják:
\\\"...1640. esztendőben megkérvén a Mi Kegyelmes Urunk túl Magyar Országunk mostani Méltóságos Palatinusától Gróf Galánthay Eszterházi Miklós Urunktul valami Zer nevű Puszta Telket, Csongrád vármegyébe valót, ezentúl Puszta Zernek, - Pusztaszernek hívattatik...\\\"
Pusztaszer az akkori környező településekkel együtt 1728-ban lett az Erdődyek tulajdona. Összesen 100 000 hold.
1800-ban Pusztaszer nagy kiterjedése miatt 4 részre szakadt: Felső-Pusztaszerre (a mi Pusztaszerünk), Alsó-Pusztaszerre, Pusztaszeri rétségre és Kis-Zerre.
1828-ban gróf Pallavichini Károly ebből megvásárolta az utóbbi három részt. Felső-Pusztaszer pedig Kecskemét város tulajdonába került.
Kecskemét jó gazda módjára fejlesztett. Kovács és bognár műhelyt, pusztabíró házat, bábaasszony-lakást, zöldkeresztes házat építtetett, valamint temető és templom helyet adományozott.
Az 1880/81-es tanévben Kecskemét város elindította a szervezett oktatást. Iskolaépület híján a pusztabíró házának - a mai Alkotóháznak- egy 16 m2-es helyisége szolgált az oktatásnak és egyben az volt a tanító lakása is. A város Tajcsik Ferenc 24 éves tanítót nevezte ki Felső-Pusztaszer tanítójának egy év próbaidőre, amiből aztán 43 év lett. 3 évig lakott és tanított az egyetlen helyiségben. 1883-ban Kecskemét város felépíttette a parti iskolát, amelyhez már tágas szolgálati lakás is tartozott. (Részleteket Pusztaszer oktatásának 120 éves története kiadványból olvashat.)
A város egyre több és nagyobb területeket adott el a gazdáknak. Lassan szaporodni kezdett a magánbirtokosok száma.
Kecskemét a dúslegelőjű pusztát 1624-től állatok legeltetésére használta. Április végén a városról ide hajtották a lovakat, teheneket, juhokat, disznókat. Ezért a gazdák térítési díjat fizettek a pusztabírónak, aki elszámolt vele a városnak. Az állatok szeptember végén hagyták el a pusztát.
Azonban a Pusztaszer és Kecskemét közötti távolság (53 km) abban az időben igen nagy távolságnak számított. Gyalog, lóháton vagy lovas kocsin tudták az utat megtenni. A városnak ez egyre nagyobb tehet lett, ezért 1871-ben már intézkedéseket tett, hogy Felső-Pusztaszer önálló településsé váljon. Egy év múlva megkapta belügyminiszteri engedélyt, de 1876-ban egy törvénycikk mégis kizárta a községesítés lehetőségét azzal az indokkal, hogy \\\"magánbirtokok hiányában nem községesíthető Felső-Pusztaszer\\\".
1882. október 10-én a városi közgyűlés kimondta: a pusztaszeri rész közigazgatásilag Kistelekhez lesz csatolva. Ez Kecskemét városának adóátalány megváltása címén évi 700,-Ft-jába került. Emellett fent kellett tartania az iskolát, fizetnie a szülésznőt és a pusztabírót is.
1903-ig 5223 hold és 270 négyszögöl ingatlan került magánkézbe. Így lehetőség nyílt a községesítésre, és a városnak még nagyobb jövedelemre.
Így lett évekkel később, 1934. január 1-jén Pusztaszer önálló település.
Azonban ne szaladjunk ennyire előre! Érdemes visszafejtenünk a történelem szálait a honfoglalás 1000 éves évfordulójához. Kecskemét város tanácsa elé 1861-ben 30 aláírással ellátott kérvény érkezett, melyben a polgárok azt kérik:
„...Miután a városnak jutott az a szerencse, mint örök tulajdonát bírni ama szent föld egy részét, amelyen a honalapító Árpád legelső nemzeti törvényhozó ősgyűlést tartott, ott országos emlék állíttasson az Árpád halomnak elnevezett dombon.\\\"
Először 1861 októberében tárgyalta az országgyűlés az ügyet. Ám csak 1895. május 12-én járt Pusztaszeren a parlamenti bizottság, hogy megkeresse a 7 halmot és kijelölje közülük az Árpádhalmot, ahová felépülhet az emlékmű. A bizottságot Thaly Kálmán képviselő vezette.
Közben a szegediek is hasonló emlékmű felállítását kezdeményezték az alsó-pusztaszeri Sövényházán.
Kecskemét város közgyűlése 1896. április 23-án megtárgyalta az Országos Diákszövetség által felállítandó emlékoszlop és ünnepély tervét. 1896. június 20-án helyezik el Pusztaszeren, Kecskemét város birtokán felállítandó emlékmű alapkövét (2 héttel hamarabb, mint Sövényházán). Azt is közlik, hogy az emlékművet 1897-ben kívánják leleplezni. Az erre szervezett gyűjtésből viszont nem jött össze a tervezett 13 500 Ft. Le kellett mondani a drága emlékműről. Ezért tervet készíttettek egy egyszerűbb obeliszkre Pataky Imre kecskeméti rajztanárral, aki az emlékoszlopra a turulmadarat és a hét vezér arcképét is megmintázta.
1898. januárjában megbízták Gerenday Antal és Fia budapesti szobrász és kőfaragó céget a mű kivitelezésére. 4970 Ft-ért vállalták az emlékoszlop elkészítését. Jó minőségű tufa kőből dolgoztak. A vezérek domborművét és a turulmadarat bronzból öntötték. A nyugatra néző oldalra Árpád vezér alá került a nagy márványtábla rajta a felirat:
\\\"Magyarország 1000 éves fennállásának emlékére
Kecskemét város támogatásával, közadakozásból emelte
a Magyar Országos Diákszövetség!\\\"
Az obeliszk többi oldalán a vezérek kettesével: Előd, Ond, Kond, Tas, Huba és Töhötöm. Az obeliszk 12 méter magas tetején a magyarok totemállata, a turul látható.
1900. június 24-én végre ünnepélyesen felavatták Pusztaszeren a Hét vezér emlékoszlopát.
Így lett és van a történelmi Pusztaszeren két honfoglalási emlékmű. Az obeliszk és szép parkja azóta is községünk nevezetessége. Minden ünnepünket ott tartjuk meg, tisztelegve a vezérek előtt. A másikat Szeged városa emeltette Sövényházán (a mai Ópusztaszeren) 1896-ban.
Közben a történelem szekerén haladt előre a település. Kecskemét városa 1911-ben újabb iskolákat építtetett Árpádhalmon és Szárnyékhalmon. 1931-ben 50 db házhelyet alakított ki, amiből jutott mint községházának, orvosi rendelőnek jegyző lakásnak, templomnak, gazdakörnek, malomnak is.
1932-33-ban épült fel a községháza, az orvosi rendelő, a főjegyzői lakás;1930-ban a Gazdakör (ma művelődési ház) épülete.
1942-44-ben épült a malom, melyet a II. világháború után tulajdonosától elvették, még mielőtt beüzemelhette volna. Az óta sem üzemeltette senki.
A birtokok szaporodása miatt nagy szükség volt kétkezi munkásokra, akik dolgoznak a gazdák földjén. A környéken kevés volt a béres ember, toboroztak hát más településekről, de leginkább Kecskemétről. Ezeknek a mai központtól 3 km-re, a Büdös-szék közelében 96 db házhelyet alakítottak ki ez lett az úgynevezett Munkástelep, ami 1922-ben kezdett kiépülni 3 utcájával. Itt csak napszámos emberek, cselédek éltek és építettek a kornak és jövedelmüknek megfelelő házakat. Munkástelep, három utcájával azóta is létezik. A telepen 1938-ban iskola, 1949-ben artézi kút, 1968-ban vezetékes vízhálózat épült. A nyolcvanas évekig Munkástelep együtt fejlődött a faluközponttal. Az új iskolaépület megépítésével a munkástelepi iskolát - majd fokozatosan a többi tanyai iskolát is - bekörzetesítették.
Községünknek tehát két zárttelepülés-jellegű része van. A faluközpont és tőle 3 km távolságra Munkástelep, miközben a lakosság kb. 15 %-a továbbra is a szórvány-tanyákon él. A falu fejlődése a nyolcvanas évek végéig töretlen és példaértékű:
1950-ben a község belterületén 200 db házhelyet alakítottak ki, majd 1968-85 között újabb 150 db-ot. 1954-ben megindult az óvodai ellátás, amely 1977-ben 75 férőhellyel 3 csoportosra bővült.
A községbe 1958-ban érkezett meg a villany.
1965-ben új 6 tantermes, emeletes iskola épült.
1966-68-ban készült el a vezetékes ivóvízhálózat.
1968 óta a községet 6 méter széles, 2 sávos út köti össze az E5-ös úttal.
1971-ben ABC áruház, 1973-ban vegyes iparcikkbolt, 1980-ban új, korszerű orvosi rendelő, gyógyszertár, anya- és gyermekvédelmi rendelő kezdte meg működését.
Megépül a tsz paprikaszárítója, ami kedvező hatást gyakorol a paprikatermesztésre. Ennek következtében a lakosság anyagiakban gyarapodni kezd, életszínvonala meghaladja a magyar átlagot.
1982-ben önálló, 8200 kötetes könyvtár lett kialakítva, ami ma már több mint 10000 kötetre gyarapodott.
1984-től takarékszövetkezet áll a lakosság rendelkezésére.
1983-85 évben valósult meg a vezetékes gázellátás. 1989-1990 évben új, korszerű ravatalozó épült a híres építész, Makovecz Imre tervei alapján.
A kilencvenes években kissé visszaesett a fejlődés. Az utcák fele szilárd burkolatot kapott, kábeltévé hálózat épült.
A lakosság létszáma napjainkban - munkalehetőségek híján - sajnos csökkenő tendenciát mutat.